A helyi iparűzési adó rendszere annyira összetett, hogy a legtöbben – szerintem teljesen érthetően – nem bírják követni, hogy mit, miért és meddig kell befizetni.

A problémát főként az okozza, hogy az adót önadózással kell teljesíteni, keresztféléves rendszerben, azaz az adóév és az előlegfizetési időszak elválik egymástól. Általános esetben az adóév egyenlő a naptári évvel, az előlegfizetési időszak pedig július 1-től a következő év június 30-ig tart.

A jogelőd nélkül alakult vállalkozások az első előlegfizetési időszakban (az alapítástól a következő év június 30-ig) nem kötelezettek előleget fizetni. Az önkormányzathoz történő bejelentkezéskor vállalhatnak ugyan előlegfizetést a várható eredményük alapján, de ez a tapasztalataim szerint nem jellemző.

Miután már van lezárt adóévünk, mindig az előző adóév éves adója alapján kell kiszámítani az esedékes előlegeket.

Mennyi előleget kell fizetni?

> szeptember 15-ig az előző adóév éves adójának és ennek az évnek a március 15-éig esedékes előlegének a különbözetét

> március 15-ig az előző adóév éves adójának a felét

Mi történik akkor a második évben?

Egyrészt május 31-ig le kell zárni az előző (vagyis az első) adóévet és be kell fizetni az iparűzési adót.

Másrészt szeptember 15-ig esedékes az első előleg, ami az előző évi éves adó (azaz amit május 31-ig befizettünk) évesített összege, vagyis fel kell arányosítani, mintha 365 napon keresztül működött volna a vállalkozás.

 

Egy vállalkozás 2016. 05. 01-én kezdte meg a tevékenységét, az önkormányzati bejelentkezéskor a várható eredménye alapján nem jelölt meg előlegfizetést az első évre.

A 2016. évi iparűzési adója 60 000 Ft lett, ezt az összeget 2017. május 31-ig kell befizetnie az illetékes önkormányzatnak. A következő előlegfizetési kötelezettségei lesznek a jövőben:

2017. szeptember 15-ig 89 388 Ft (100 Ft-ra kerekítve 89 400 Ft)

2018. március 15-ig 44 694 Ft (100 Ft-ra kerekítve 44 700 Ft)

 

Vegyük észre, hogy a fentihez hasonló folyamat megy végbe akkor is, ha egy régóta működő vállalkozás valami okból kifolyólag egy ideig nem fizet iparűzési adót, sem előleget (pl. mert nincs árbevétele, nem pozitív az adóalapja, nem haladja meg az adómentes értékhatárt, stb.), majd újból lesz fizetendő éves adója.